A Parkinson-kór neuropszichológiai vizsgálata segíthet a demencia korai felismerésében, a műtéti alkalmasság eldöntésében, a mélyagyi stimuláció (DBS) előtti kockázatelemzésben. Ebben a bejegyzésben bemutatom, milyen kognitív és pszichés tünetekkel jár a Parkinson-kór, mikor érdemes neuropszichológushoz fordulni, és mi a szerepe a DBS-hez kapolódó neuropszichológiai vizsgálatnak.
A Parkinson-kór egy progresszív neurodegeneratív betegség, amely nemcsak a mozgáskoordinációt érinti, hanem kognitív és érzelmi változásokat is okozhat. A neuropszichológiai vizsgálat Parkinson-kór esetén kulcsfontosságú a betegség kognitív, viselkedéses és érzelmi tüneteinek feltérképezésében, nyomon követésében és kezelésében.
A Parkinson-kór neuropszichológiai vizsgálata segít:
- a kognitív hanyatlás korai felismerésében
- a terápiás terv kialakításában
- a betegség előrehaladásának követésében
- valamint a mélyagyi stimulátor beültetés előtti kockázatfelmérésben
A vizsgálat segít elkülöníteni, hogy a tapasztalt változások a normál öregedés, az enyhe kognitív zavar vagy a Parkinson-demencia következményei-e.
Parkinson-demencia tünetei – mire figyeljünk?
A Parkinson-demencia általában a betegség előrehaladottabb szakaszában alakul ki. Nem törvényszerű a kialakulása, de az életkor, a betegség tartama, valamint a korai vizuospaciális zavarok és pszichotikus tünetek jelenléte fokozza a kockázatot. Az alábbi tünetek jellemzik:
- Figyelemzavar: a koncentrációs képesség csökkenése, könnyű elterelhetőség.
- Végrehajtó funkciók zavara: nehézségek a tervezésben, problémamegoldásban, rugalmas gondolkodásban.
- Vizuospaciális zavarok: térbeli tájékozódás és vizuális feldolgozás nehézségei.
- Memóriazavar: főként a spontán felidézés sérül, a felismerés gyakran viszonylag megkímélt, ami segíthet a differenciáldiagnózisban (pl. Alzheimer-kórral szemben).
- Nyelvi zavarok: beszédlassulás, szókincs szegényedése, szótalálási nehézségek.
- Hallucinációk, pszichés tünetek: különösen súlyosabb stádiumban jelentkeznek. Gyakran dopaminerg gyógyszerek mellékhatásaként is megjelenhetnek, különösen idősebb vagy kognitívan érintett betegeknél.
A neuropszichológiai vizsgálat többféle célt szolgálhat Parkinson-kórban:
- Enyhe kognitív zavar felismerése: ez előjele lehet a demencia kialakulásának.
- Átfogó állapotfelmérés: a mindennapi életvitelt befolyásoló kognitív és érzelmi nehézségek feltérképezése.
- Terápiás irány meghatározása: például memóriafejlesztés, figyelemtréning, pszichológiai támogatás.
- Műtéti alkalmasság vizsgálata: a neuropszichológiai vizsgálat eredményei, demencia, depresszió vagy együttműködési zavar jelenléte alapvetően befolyásolja a mélyagyi stimulátor beültetésére való alkalmasságot és segít a kockázatok mérlegelésében.
Mélyagyi stimuláció (DBS): kinél és mire alkalmazható?
A DBS-t általában akkor javasolják, ha a Parkinson-kór gyógyszeres kezelése már nem hoz kielégítő eredményt, vagy túl sok mellékhatással jár. A beavatkozás célja a mozgástünetek – például remegés, merevség, lassúság – enyhítése.
A DBS azoknál lehet hatékony:
- akiknek jó a gyógyszeres válaszkészsége, de az idő múlásával „on-off” ingadozásokat tapasztalnak
- akik nincsenek súlyos kognitív, pszichiátriai vagy együttműködési zavarokkal terhelve
- akik képesek követni a műtét utáni beállításokat, kontrollokat, és aktívan részt vesznek a kezelésben
A neuropszichológiai vizsgálat célja, hogy kiszűrje azokat az eseteket, ahol a DBS fokozott kognitív hanyatlást vagy pszichés dekompenzációt idézhetne elő, és a műtét utáni alkalmazkodást nehezítené.
A mélyagyi stimulátor beültetése előtti neuropszichológiai értékelés jelentősége
A DBS a Parkinson-kór motoros tüneteinek csökkentésére alkalmazott sebészi eljárás. A neuropszichológiai vizsgálat, a műtéti alkalmassági vizsgálat részeként a következőkre irányul:
- Kognitív státusz felmérése: ha súlyos kognitív zavar vagy demencia áll fenn, a DBS nem ajánlott, mert tovább ronthatja az állapotot.
- Pszichés állapot vizsgálata: a depresszió, szorongás, impulzivitás vagy együttműködési nehézségek kockázatot jelenthetnek a műtét szempontjából, mivel nehezítik a műtét utáni adaptációt.
- A célterület kiválasztása: a stimuláció célpontjai különböző agyterületek lehetnek (mint a subthalamicus mag – STN, vagy globus pallidus internus – GPi), ami eltérő hatással lehet a kognitív és affektív funkciókra.
A neuropszichológiai szakvélemény hozzájárul a DBS műtét kockázat-haszon mérlegéhez, és segíti a pácienst és a kezelőorvost a döntéshozatalban.
Összefoglalás
A neuropszichológiai vizsgálat Parkinson-kór esetén nemcsak a meglévő kognitív tünetek feltérképezését szolgálja, hanem segíthet a demencia korai felismerésében, a terápiás terv kialakításában, valamint a műtéti beavatkozás, mélyagyi stimuláció (DBS) előtti alkalmassági döntésben is. A személyre szabott, pszichológiai és kognitív támogatás hozzájárulhat a betegek életminőségének megőrzéséhez, sőt javításához is.
További információ, időpontfoglalás: www.pszichopraxis.net
Kulcsszavak: Parkinson-kór neuropszichológiai vizsgálat, Parkinson-demencia tünetei, mélyagyi stimuláció, neuropszichológus Parkinsonban, DBS előtti értékelés, DBS műtét, neuropszichológiai vizsgálat DBS előtt
Irodalom:
- Emre M. et al. (2007) Clinical diagnostic criteria for dementia associated with Parkinson’s disease. Movement Disorders, 22(12):1689–1707.
- Litvan I. et al. (2012) Diagnostic criteria for mild cognitive impairment in Parkinson’s disease: Movement Disorder Society Task Force guidelines. Movement Disorders, 27(3):349–356.
- American Academy of Neurology (2006) Practice Parameter: Treatment of Parkinson disease with motor fluctuations and dyskinesia (an evidence-based review).
- Jimenez-Shahed, J. (2012) Identifying Candidates for Deep Brain Stimulation for Parkinson’s Disease. Practical Neurology, November/December Issue.
Izabella Pszichopraxis 
Hozzászólás