Bevezető
Sokan kizárólag agysérülések, stroke vagy demencia kapcsán hallanak a neuropszichológiáról. Pedig ez a szakterület nem csupán betegségek esetén hasznos. Gondoltál már arra, hogy jobban megismerd, hogyan működik a figyelmed, emlékezeted vagy érzelemszabályozásod a hétköznapokban? Vagy hogy a munkád során tapasztalt nehézségek – koncentrációzavar, fáradékonyság – mögött milyen tényezők húzódhatnak meg?
A neuropszichológus nem csak diagnosztizál, hanem segít megérteni, megelőzni, fejleszteni – akkor is, ha alapvetően egészségesnek tartod magad.
Mikor érdemes neuropszichológushoz fordulni akkor is, ha nincs diagnosztizált agykárosodásod?
Bár a neuropszichológia elsődleges célja a kognitív zavarok feltérképezése és kezelése, bizonyos esetekben egészséges emberek is profitálhatnak a vizsgálatból vagy tréningből. Például:
- ha valaki szeretné jobban megismerni saját kognitív profilját (pl. figyelme erősségei, tanulási stílusa),
- ha szellemi teljesítményét szeretné fejleszteni vagy megőrizni,
- ha munkahelyi, tanulási vagy stresszhelyzetekben tapasztal nehézségeket,
- ha idősödve szeretné megelőzni a kognitív hanyatlást,
- ha nem biztos benne, hogy panaszai mögött valódi zavar, vagy inkább túlterheltség, fáradtság áll.
A vizsgálat tisztázza, hol van a határ a normál működés és a kóros eltérés között, és szükség esetén megelőzésben, fejlesztésben is tudunk segítséget nyújtani.
Példa: feledékenység a mindennapokban
Vegyünk egy példát: egy negyvenes éveiben járó, alapvetően egészséges irodai dolgozó azzal keres meg neuropszichológust, hogy az utóbbi időben gyakran elfelejti, mit szeretett volna mondani, könnyen kizökken, nehezebben koncentrál megbeszéléseken. Nem érzi magát betegnek, de frusztrálja a helyzet.
A neuropszichológiai vizsgálat kognitív tesztek, pszichológiai kérdőívek, személyiségtesztek segítségével segíthet annak elkülönítésében, hogy a tünetek mögött enyhe kognitív működéscsökkenés (például munkamemória-deficit), vagy inkább pszichés tényezők, például szorongás, kiégés vagy túlterheltség állnak-e.
Ha a vizsgálat alapján például kiderül, hogy a figyelmi terhelhetőség valóban csökkent, a munkamemóriája határértéken mozog, de emellett enyhe szorongásos jegyek is megjelennek, az így kapott komplex kép alapján célzottan fejleszthetők azok a területek, amelyek a munkahelyi teljesítményt, a stressztűrést és az önbizalmat is befolyásolják.
Érzelmi és viselkedésbeli elakadások – itt is segíthet a neuropszichológus
Mikor lehet hasznos a neuropszichológiai szemléletmód egészséges személyek érzelmi vagy viselkedéses problémái esetén?
- ha a szokásostól eltérő viselkedés vagy hangulati változás jelentkezik
- ha a dühkezelés, gátlás, rugalmasság vagy érzelemszabályozás nehézséget okoz
- ha pszichoterápia vagy gyógyszeres kezelés nem hozott kielégítő változást
- ha felmerül a kérdés, hogy a háttérben állhat-e kognitív eltérés vagy idegrendszeri működési sajátosság
Példa: impulzív viselkedés, kapcsolati konfliktusok
Vegyünk példát: egy fiatal felnőtt rendszeresen túlreagál helyzeteket, gyakran dühkitöréseket él át, amit utólag megbán. Nem érzi magát betegnek, de kapcsolatai romlanak, és korábban elkezdett pszichológiai támogatás sem hozott áttörést.
Egy neuropszichológiai vizsgálat során a végrehajtó funkciók, az érzelmi szabályozás, impulzivitás és személyiségjegyek is feltérképezhetők. Ha a vizsgálat alapján például a prefrontális kéreghez kötődő kognitív gátlás gyengébbnek értékelhető, ami hozzájárul az impulzív reakciókhoz, a neuropszichológus javasolhat célzott kognitív tréninget, érzelemszabályozási technikákat, vagy olyan pszichológiai terápiás irányokat is, amelyek a viselkedés hátterében álló dinamikák feldolgozását támogatják – például sématerápiát vagy mentalizációs alapú megközelítést.
Így a viselkedés önszabályozása több szinten is támogathatóvá válik.
Záró gondolat
A neuropszichológus tehát nemcsak akkor segít, ha „baj van az aggyal”, hanem akkor is, ha a viselkedéses és érzelmi minták mögött finomabb idegrendszeri eltérések húzódhatnak meg – még akkor is, ha az egyén egészségesnek tartja magát.
A neuropszichológiai vizsgálat nemcsak a betegségek diagnózisában segít, hanem abban is, hogy jobban megértsd saját agyműködésedet, és tudatosabban, kiegyensúlyozottabban élhesd meg a mindennapokat. Az önismeret és a fejlődés lehetősége nemcsak a megelőzést, hanem a személyes hatékonyság növelését is szolgálja.
„Az önismeret nem luxus, hanem működésünk alapja.”
Izabella Pszichopraxis 
Hozzászólás